Öt törvényjavaslat és húsz jogszabálytervezet

A kormány 2026. október 22-én nyújtotta be. A javaslat a sportról szóló 2004. évi I. törvénybe, az európai parlamenti képviselők jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvénybe, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvénybe és az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvénybe ír összeférhetetlenségi szabályt, és hatályon kívül helyezi a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 182. § (2) bekezdés e) pontját. A kihirdetését követő 45. napon lépne hatályba.

Politikai szolgálati, biztosi vagy szakmai felsővezető, többségi állami cég vezető tisztségviselője és vezető állású munkavállalója, országgyűlési és európai parlamenti képviselő a tisztsége alatt és a megszűnését követő négy évig nem lehetne sportegyesület, sportszövetség vagy sportfióktelep elnöke, alelnöke, elnökségi tagja, sportvállalkozás vezetője, sportiskola igazgatója, utánpótlás-nevelési alapítvány kurátora vagy elnöke, sem a sportszervezet gazdasági társaságának vezetője. A megyei közgyűlés elnökére és a bírósági nyilvántartásba vett párt első számú vezetőjére ugyanez a tilalom vonatkozna. A 15/D. § a személyi összeférhetetlenséget arra a sportszervezetre nem alkalmazza, amelynél az előző évben az igazolt sportolók száma ötszáz alatt maradt. Külön kizáró ok, a létszámtól függetlenül: nem választható meg és nem nevezhető ki, aki olyan szervezetnél viselt ilyen tisztséget, amelynél a támogató a sporttörvény 57. § (3) bekezdés a) vagy d) pontja alapján a támogatást visszavonta vagy a szerződéstől elállt, vagy a visszafizetés a határidő után harminc nappal is elmaradt. Ez a kizárás az értesítés véglegessé válásától számított négy év, és az indokolás szerint a hatálybalépés utáni új választásra és kinevezésre vonatkozik. A hivatalban lévő érintett harminc napon belül nyilatkozik, az összeférhetetlenséget hatvan napon belül meg kell szüntetni.

A javaslat a gyermekvédelmi törvénybe írná, hogy a gyermeknek joga van a közterületen és más nyilvános térben mentes maradni az olyan képtől és hangtól, amely a testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan károsan befolyásolhatja, különösen indokolatlan félelem, szorongás vagy pszichés megterhelés kiváltásával. Új alapelv, hogy az egészségügyi intézményben a tartózkodás csak a fekvőbeteg-ellátás indokolta ideig tarthat. Kórházi ellátásban rekedt gyermek az, akinél az ellátás befejeződött, a családi vagy gyermekvédelmi helyzete miatt mégis benn marad. Az intézmény vezetője haladéktalanul értesíti a gyámhatóságot, amely nyolc napon belül előzetes helyzetfelmérést végez, majd helyzetértékelést és intézkedési tervet készít. A felmérés lezárásáig más gyermekvédelmi eljárás nem indulhat, a megindultat fel kell függeszteni.

A fogyasztóvédelmi törvény a felsorolt digitális eszközök eladásánál a „6 éves korig a használata nem ajánlott!” szöveg közzétételét írná elő: okostelefon, laptop, asztali számítógép, tablet, digitális tévé, e-olvasó, játékkonzol, VR-headset és okosóra. A magas kockázatú platformok üzemeltetőinek életkor-ellenőrzést kellene működtetniük. A beillesztett (9) bekezdés szerint az online platformhoz a 13. életévét be nem töltött személy nem, a 16. életévét betöltött személy csak korlátozottan férhetne hozzá. A részletes indokolás ehhez 13 éves minimumkort és a 13–16 éves korosztályra szülői hozzájárulást ír. Ez a paragrafus az Európai Bizottság jóváhagyó határozatát követő 15. napon lépne hatályba. A törvény többi része a kihirdetést követő harmadik napon. A reklámtörvény a közterületi, tizennyolc éven aluliakra ugyanilyen módon súlyosan káros reklámot tiltaná. A választási eljárásban a plakát, a politikai reklám és a politikai hirdetés a gyermekvédelmi 6. § (8) bekezdéséhez igazodna. A médiatörvény 179. § (2) bekezdésének új szövege szerint a Médiatanács kérheti annak a tagállamnak az intézkedését, amelynek joghatósága alá a médiaszolgáltató tartozik. A médiaszabály és a választási szabály sarkalatos. A javaslat közli, hogy az (EU) 2015/1535 irányelv szerinti előzetes bejelentés megtörtént.

Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvényben hatósági áras termék lenne az ESZ-95-ös motorbenzin, literenként legfeljebb 595 forintos bruttó kiskereskedelmi áron, és a 2710 20 11 KN-kódú dízelgázolaj, literenként legfeljebb 615 forinton. Egyéb költség vagy díj nem számolható fel. Az a kút, amely a kihirdetés előtti három hónapban ezeket forgalmazta, továbbra is köteles lenne forgalmazni őket. Ha ezt a minőséget nem tartja, a minimumkövetelménynek megfelelő benzint és gázolajat kell ugyanezen az áron adnia. Külföldi rendszámú jármű tankolása a hatósági ár alól kiesik, kivéve azokat az országokat, amelyeket a miniszter viszonosság alapján rendeletben felsorol. A jármű tankján kívüli értékesítés és az olyan automata kút, ahol a jogosultság nem ellenőrizhető, a fejezeten kívül marad. A NAV 100 000 forinttól 150 millió forintig bírságolhat, ismételt jogsértésnél egy naptól fél évig eltilthatja a kutat a tevékenységtől.

Legfeljebb 50 kutat üzemeltető, 2025-ben 50 milliárd forintot meg nem haladó üzemanyag-árbevételű vállalkozás a hatósági áras időszakban eladott mennyiség 80 százaléka után literenként 20 forint költségvetési támogatást kapna. A szabály a 2026. március 10-től eladott mennyiségre is vonatkozna. A részletszabályt és a nagykereskedelmi hatósági árat a kereskedelemért felelős miniszter rendelete állapítaná meg. A biztonsági készletezésről szóló 2013. évi XXIII. törvény 3. § (3) bekezdésében az „egyharmadát” helyébe a „felét” lépne, tehát a késztermék aránya a biztonsági kőolajkészletben a felére nőne. Ez a bekezdés 2027. július 1-jén, a törvény többi része a kihirdetést követő napon lépne hatályba. A preambulum a 2026. március 9-i veszélyhelyzeti árszabályra, a 2026. évi XIV. törvénnyel történt törvényi szintre emelésre és a 2026. június 23-i megszüntetésre hivatkozik.

A parlamenti lista szerint az iromány kihirdetve van. A benyújtott szöveg a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 150. §-át egy (46) bekezdéssel egészíti ki. A hatálybalépés napjától 2026. december 31-ig kiállított bizonylatok után a kereskedelmi gázolajra a 113. § (5) bekezdésében írt összegnél literenként 25 forinttal magasabb adó igényelhető vissza. A NAV a keletkező mértéket a kihirdetést követő öt munkanapon belül közzéteszi a Magyar Közlönyben és a honlapján. A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az indokolás a kereskedelmi gázolaj áremelkedéséből fakadó hatás kompenzálását nevezi meg célként. A szöveg az Indokolások Tárában való közzétételt jelöli, a jogalkotásról szóló törvény 18. § (6) bekezdése és az 5/2019. IM rendelet 20. §-a alapján. A benyújtott PDF-ben a törvény száma még kitöltetlen.

A parlamenti lista szerint a tárgysorozatba-vételt elutasították. A javaslat az áfatörvény 3. mellékletének I. részét a 63–76. sorral egészítené ki. A 82. § (2) bekezdése szerint a 3. melléklet termékeinek adómértéke 5 százalék. A hatályos I. rész a 62. sornál, a fűtési célú fahulladéknál ér véget. Az új sorok a friss burgonyát, paradicsomot, hagymaféléket, káposztaféléket, salátát, gyökérzöldséget, uborkát, hüvelyes zöldséget, az egyéb friss zöldséget, a más diófélét, a friss szőlőt, a dinnyét, az almát, a körtét, a birset és a csonthéjasokat sorolnák be, vámtarifaszámmal. A törvény 2026. december 1-jén lépne hatályba, először azokra az ügyletekre, amelyeknél a 84. § szerinti időpont erre a napra vagy későbbre esik.

A preambulum az egészséges életmód feltételeit, a termelők versenyképességét és a hazai zöldséghez, gyümölcshöz való hozzájutást nevezi meg. A részletes indokolás a mértéket 27 százalékról 5 százalékra csökkentené. Az általános indokolás a Tisza Párt programjából idéz, és azt írja, hogy a párt a gyümölcs és a zöldség áfájának 5 százalékra csökkentését ígérte, a kormány képviselője pedig 2026. augusztus 27-én azt mondta a plenáris ülésen, hogy a javaslat még nincs kész.

A tervezet egyetlen cserét ír elő: a 310/2013. kormányrendelet 1. mellékletének 10. és 11. pontjában a „vármegyei” szövegrész helyébe a „megyei” lép. A felhatalmazás a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 6. pontja. A szöveg a kihirdetését követő napon lépne hatályba. Az aláíró sorban Magyar Péter miniszterelnök neve áll, a nap helye üres.

A melléklet azt sorolja, kiket kell bevonni a hulladékgazdálkodási terv és a megelőzési program előkészítésébe. A 10. pont a vármegyei katasztrófavédelmi igazgatóság és a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a tűz- és katasztrófavédelmi szakkérdésekben. A 11. pont a területileg illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal, illetve járási hivatal, erdészeti, valamint környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben. A csere ezeknek a szerveknek a nevében a vármegyei szót érinti. A hatásvizsgálati lap technikai módosításnak nevezi: a versenyképesség érdemben nem változik, a költségvetési sorok 0 forintot mutatnak.

A normaszöveg a 292/2013. rendelet 1. § (4) bekezdésében a „Vármegyei” szót „Megyei” szóra cseréli. A felhatalmazás az egyes közszolgáltatások ellátásáról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény 4. § a) pontja. A rendelet a kihirdetését követő napon lépne hatályba.

A hatályos (4) bekezdés a hulladékgazdálkodási feladatkörében eljáró Pest Vármegyei Kormányhivatalt nevezi országos hulladékgazdálkodási hatóságnak. Ez a hivatal a területi hulladékgazdálkodási hatóságot és a katasztrófavédelmi szervet hetente, elektronikus úton tájékoztatja az engedéllyel rendelkező szolgáltatókról. A tervezet ennek a mondatnak a hivatalnévi tagját igazítja. A hatásvizsgálati lap technikai módosítást és 0 forintos költségvetési hatást rögzít.

A tervezet két helyen cserél szót. A 11. § d) pontjában a „vármegyei” helyébe a „megyei”, az 1/A. melléklet táblázatában a „vármegye” helyébe a „megye” lép. A felhatalmazás a hulladéktörvény 88. § (1) bekezdés 4. pontja. Hatályba a kihirdetést követő napon lépne.

A 11. § a nyilvántartásba vétel és az engedély kérelmezőjének nyilatkozata a korábbi hulladékgazdálkodási tevékenységéről. A d) pont azt kérdezi, hogy egy felszámolás után hátrahagyott hulladék kezeléséről az államnak, a vármegyei vagy a települési önkormányzatnak kellett-e költségvetési forrásból gondoskodnia. Az 1/A. melléklet a bejelentés formanyomtatványa. A nyilatkozat és a nyomtatvány szövege változik. A hatásvizsgálati lap technikai módosításnak minősíti, 0 forintos hatással.

Ez a tervezet a 180/2007. rendelet 4. számú mellékletét teljes egészében új mellékletre cseréli. A felhatalmazás a hulladéktörvény 88. § (1) bekezdés 8. pontja. Az új melléklet címe: a hulladékszállítmányok számára kijelölt magyar határkirendeltségek. A szöveg a kihirdetését követő napon lépne hatályba.

A táblázat közúton Röszkét Szerbia és Záhonyt Ukrajna felé, vasúton Kelebiát és Záhony–Eperjeskét, vízen Mohácsot, légi úton a Liszt Ferenc nemzetközi repülőteret jelöli ki, a NAV megyei adó- és vámigazgatóságainak elérhetőségével. Az igazgatóságok neveiben a „Megyei” szó szerepel. A hatásvizsgálati lap ezt is technikai módosításnak minősíti, 0 forintos költségvetési hatással. A közzétett indokolás a melléklet sorait külön nem bontja ki.

A tervezet a 13. § (6) bekezdésében a „Vármegyei” szövegrészek helyébe a „Megyei” szöveget lépteti. A kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdése szerinti eredeti jogalkotói hatáskörben jár el. A rendelet a kihirdetését követő napon lépne hatályba.

A hatályos (6) bekezdés átmeneti szabály. A Pest, a Csongrád-Csanád, a Győr-Moson-Sopron, a Fejér, a Baranya, a Borsod-Abaúj-Zemplén és a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalnál az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat álláshelyein 2024. június 30-án foglalkoztatott kormánytisztviselők jogviszonya 2024. július 1-jén munkaviszonnyá alakult, munkáltatójuk a HungaroMet. A tervezet ennek a lezárt átalakulásnak a szövegében írja át a hivatalok nevét. A hatásvizsgálati lap technikai módosítást, érdemben változatlan versenyképességet és 0 forintos költségvetési hatást ír.

A húsz tervezet közül ez írja át a legtöbb helyet. A kijelölő rendelet 1. § (1) bekezdésében, 2. § (1) és (2) bekezdésében, 3. §-ában, 5. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, 14. § (1) bekezdés c) pontjában és (2) bekezdésében, valamint az 1., a 2. és a 7. melléklet számos mezőjében a „Vármegyei”, a „vármegyei”, a „vármegye” és a „vármegyére” szó megyei megfelelőre változik. A felhatalmazás a környezetvédelmi törvény 110/A. § a) pont aa) és ac) alpontja.

Ez a rendelet nevezi meg a környezetvédelmi hatósági és igazgatási szerveket, köztük a kormányhivatalokat és az illetékességi táblák sorait. A tervezet a kijelölés szerkezetét hagyja, a hivatalok nevének vármegyei tagját írja át. A hatásvizsgálati lap technikai módosítást és 0 forintos költségvetési hatást rögzít, a végrehajtás feltételeit adottnak mondja.

A tervezet a 2. § (2) bekezdés a) pontjában a „vármegyei” szövegrész helyébe a „megyei” szöveget lépteti. A felhatalmazás a környezetvédelmi törvény 110. § (7) bekezdés 5. pontja. Hatályba a kihirdetést követő napon lépne.

A pont az ipari vegyi anyagok forgalomba hozatalának és felhasználásának ellenőrzését a fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalra bízza. A peszticideknél a NÉBIH marad az eljáró szerv. A tiltott anyagok köre, a bírságok és az adatgyűjtés a normaszövegben érintetlen. A hatásvizsgálati lap technikai módosítást és 0 forintos hatást ír.

A tervezet a 7. § (1) bekezdésében a „vármegyei” szövegrész helyébe a „megyei” szöveget lépteti. A felhatalmazás a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. § (3) bekezdés b) pontja. A rendelet a kihirdetését követő napon lépne hatályba.

A bekezdés a higany, a higanyvegyületek és a higanykeverékek kivitelének és behozatalának ellenőrzését a fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi járási hivatalára bízza. A tervezet a hivatal megnevezését igazítja. A kémiai terhelési bírság a (2) bekezdésben marad. A hatásvizsgálati lap technikai módosításnak minősíti, 0 forintos költségvetési hatással.

A 2. melléklet táblázatában az A:1 mező „vármegyei” szava „megyei” lesz, az A:2–A:5 és az A:7–A:21 mezőkben a „Vármegyei” szó „Megyei” lesz. Az A:6 mező a felsorolásban nem szerepel. A felhatalmazás a környezetvédelmi törvény 110. § (7) bekezdés 21a. és 36. pontja. A normaszöveg a rendelet címében az „egyéb eljárási költségekről” fordulatot használja.

A melléklet a szakkérdés vizsgálatának díjához tartozó kincstári számlaszámok táblája. Az első sor a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok közös megnevezése, a további sorok az egyes kormányhivatalok nevei és számlaszámai. A tervezet a neveket írja át, a számlaszámok a mellékletben maradnak. A hatásvizsgálati lap technikai módosítást és 0 forintos költségvetési hatást rögzít.

Ebben a csomagban a normaszöveg a „főispán” szót cseréli „kormánymegbízott” szóra, a 308/2010. rendelet 1. mellékletében. A felhatalmazás a környezetvédelmi törvény 110. § (7) bekezdés 13. pontja. A rendelet a kihirdetését követő napon lépne hatályba.

Az 1. melléklet a nyilvántartásba vételről kiállított okirat mintája. A hatályos minta aláírósorában a „főispán” és az angol „capital and county government commissioner” megjelölés áll. A tervezet a magyar aláírásmegjelölést írja át. Az EMAS-nyilvántartásba vétel szabályai a rendeleti szövegben érintetlenek. A hatásvizsgálati lap technikai módosításnak nevezi, 0 forintos hatással.

A tervezet két helyen cserél. A 4. § (4) bekezdésében a „Vármegyei” helyébe a „Megyei”, a 9. § (7) bekezdésében a „vármegyei” helyébe a „megyei” lép. A felhatalmazás a környezetvédelmi törvény 110. § (7) bekezdés 23. pontja. Hatályba a kihirdetést követő napon lépne.

A 4. § (4) bekezdése a honvédelmi és katonai célú építmények zajvédelmi hatósági jogkörét a környezetvédelmi feladatkörében eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatalra bízza. A 9. § (7) bekezdése a hatásvizsgálathoz vagy az egységes környezethasználati engedélyhez kapcsolódó szállítás útvonaláról szól: a területi környezetvédelmi hatóság javaslatára a közlekedési feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal vizsgálja meg a meghatározott útvonal előírását. A hatásvizsgálati lap technikai módosítást és 0 forintos hatást ír.

A tervezet öt helyen cseréli a vármegyei és a Vármegyei szót: a 15. § (5) és (6) bekezdésében, a 16. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, a 16. § (2) bekezdés c) és d) pontjában, valamint az 1. számú melléklet 3. pont a) alpontjában. A felhatalmazás a környezetvédelmi törvény 110. § (7) bekezdés 22. pontja és a természetvédelmi törvény 85. § (1) bekezdés 10. pontja.

Ezek a bekezdések a környezetkárosodás helyszíni kivizsgálását és minősítését rendezik. A hatályos szöveg a fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi járási hivatalát, erdészeti és halgazdálkodási ügyben pedig a Pest Vármegyei Kormányhivatalt vonja be. A tervezet a szervek megnevezését igazítja, a kivizsgálás rendjét hagyja. A hatásvizsgálati lap technikai módosításnak nevezi, 0 forintos költségvetési hatással.

A 12. számú melléklet táblázatának C:2, C:6, C:7 és C:9 mezőjében a „vármegyei”, a C:3 mezőben a „vármegyei” szövegrészek helyébe a „megyei” lép. A felhatalmazás a környezetvédelmi törvény 110. § (7) bekezdés 18. pontja. A rendelet a kihirdetését követő napon lépne hatályba.

A melléklet az előzetes konzultáció és az engedélyezés szakkérdéseinek táblája. A hatályos C:2 mező a népegészségügyi feladatkörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalt, a C:3 a vízügyi és a vízvédelmi feladatkörben eljáró vármegyei kormányhivatalt, a C:6 az erdészeti, a C:7 a földvédelmi feladatkört nevezi meg. A C:9 mezőt a tervezet ugyancsak átírja. A hatásvizsgálati lap technikai módosítást és 0 forintos hatást rögzít.

A 3. számú melléklet I.1.d) pontjában a „Vármegyei” helyébe a „Megyei”, a II.1.c) pontjában, valamint a II.2. b)–e) és j) pontjaiban a „vármegyei” helyébe a „megyei” lép. A felhatalmazás a környezetvédelmi törvény 110. § (7) bekezdés 16. pontja. Hatályba a kihirdetést követő napon lépne.

A melléklet a környezet védelméért felelős szervek jegyzéke. A kidolgozó tőlük kéri ki, várható-e jelentős környezeti hatás. A hatályos jegyzék vármegyei névvel tartalmazza a Pest Vármegyei Kormányhivatalt mint vízügyi és vízvédelmi hatóságot, valamint a közegészségügyi, az állami főépítészi, az erdészeti, a talajvédelmi és a földvédelmi feladatkörben eljáró kormányhivatalokat. A tervezet az idézett pontokban a vármegyei szót cseréli. A hatásvizsgálati lap technikai módosítást és 0 forintos hatást ír.

A tervezet a 10. § (1) bekezdés e) pontjában a „vármegyei” szövegrész helyébe a „megyei” szöveget lépteti. A felhatalmazás a környezetvédelmi törvény 110. § (7) bekezdés 15. pontja. A rendelet a kihirdetését követő napon lépne hatályba.

Az intézkedési terv tervezetét a fő közlekedési létesítmény kötelezettje véleményezésre megküldi a felsorolt szerveknek. Az e) pont címzettje a vármegyei főépítész. A 45 napos véleményezési határidő, és az a szabály, hogy a hallgatás egyetértésnek számít, a tervezetben érintetlen. A hatásvizsgálati lap technikai módosításnak nevezi, 0 forintos költségvetési hatással.

A tervezet a 8. § (1) bekezdésében a „vármegyei” szövegrész helyébe a „megyei” szöveget lépteti. A felhatalmazás az erdőről szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (1) bekezdés e) pontja. Hatályba a kihirdetést követő napon lépne.

A bekezdés az erdészeti hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatalhoz vagy a NÉBIH-hez tett bejelentés és kérelem formáját írja elő: a miniszter által rendszeresített formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon. A tervezet a kormányhivatal megnevezését igazítja, a bejelentés módját hagyja. A hatásvizsgálati lap technikai módosítást és 0 forintos hatást rögzít.

A tervezet a 10. § (3) bekezdés b) pontjában a „vármegyei” szövegrész helyébe a „megyei” szöveget lépteti. A felhatalmazás az erdőtörvény 112. § (1) bekezdés d) pontja. A társadalmi egyeztetés címe a rendelet rövidebb tárgyát idézi; a normaszöveg a hatályos, hosszabb címet használja, benne az eljárás, a bejelentés, az adatszolgáltatás, a nyilvántartás és az ellenőrzés szavaival.

A pont azt írja elő, hogy az erdészeti hatóság az illegális fakitermelés kockázatáról készült éves statisztikát vármegyei vagy egyéb területi bontásban minden év április 30-ig a honlapján közzéteszi. A tervezet a bontás megnevezését igazítja. A közzététel határideje marad. A hatásvizsgálati lap technikai módosításnak minősíti, 0 forintos költségvetési hatással.

A tervezet a 3. § (1) bekezdésében a „vármegyei” szövegrész helyébe a „megyei” szöveget lépteti. A kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdése szerinti eredeti jogalkotói hatáskörben jár el. A rendelet a kihirdetését követő napon lépne hatályba.

A bekezdés a fás szárú ültetvény telepítésének bejelentését az erdészeti hatósági hatáskörrel rendelkező vármegyei kormányhivatalhoz köti, a minisztérium honlapján közzétett formanyomtatványon, a telepítés megkezdése előtt. A bejelentés akkor jogosít a telepítésre, ha a kötelező adatokat tartalmazza, és a hatóság a telepítést nem tiltotta meg. A tervezet a hatóság megnevezését igazítja. A hatásvizsgálati lap technikai módosítást és 0 forintos hatást ír.

A tervezet a 3. § (2) bekezdésében a „vármegyei” szövegrész helyébe a „megyei” szöveget lépteti. A felhatalmazás a környezetvédelmi törvény 110. § (7) bekezdés 5. pontja és a klímagázokról szóló 2024. évi LXXXVII. törvény 18. § (1) bekezdés a)–d) pontja. Hatályba a kihirdetést követő napon lépne.

A bekezdés az illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatalra bízza a klímagázt tartalmazó tűzoltó-technikai termékek, a beépített tűzvédelmi berendezések és a tűzoltó készülékek képesítésének, regisztrációjának, szivárgásvizsgálatának és felügyeletének ellenőrzését. Az országos Nemzeti Klímavédelmi Hatóság kijelölése az (1) bekezdésben marad. A hatásvizsgálati lap technikai módosításnak nevezi, 0 forintos költségvetési hatással.

Az 1. melléklet három mezőjében cserél szót. Az A:3 mezőben a „vármegyei” helyébe a „megyei” lép. A C:30 mezőben a „vármegyénként” helyébe a „megyénként”, a „vármegyei” helyébe a „megyei” lép. A C:31 mezőben a „vármegyénként” helyébe a „megyénként” lép. A felhatalmazás a 2007. évi LX. törvény 14. § (5) bekezdés g) pontja, az ENSZ éghajlati keretegyezményének és a Kiotói Jegyzőkönyvnek a végrehajtásáról.

A melléklet a nemzeti éghajlati jelentés adatszolgáltató táblája. A hatályos szöveg vármegyei bontást kér a növény- és talajvédelmi kormányhivatalok adatainál és az általános mezőgazdasági összeírásnál. A tervezet a bontás és a hivatalok megnevezését igazítja. Az adatszolgáltatás elmulasztásának bírsága a rendelet többi részében marad. A hatásvizsgálati lap technikai módosítást és 0 forintos költségvetési hatást rögzít.